Elemzések

Ex ante elemzések

A pénzügyi eszközök bevezetése minden EU tagállamban, így Magyarországon is, az 1303/2013. EU rendelet 37. cikk előírásai szerinti ex ante elemzés elvégzése után lehetséges. Az oldalon található ex ante elemzések célja, hogy kimutassák a piaci hiányosságokat, nem optimális beruházási helyzeteket, valamint az állami beruházási szükségletek becsült szintjét, nagyságrendjét, beleértve a támogatandó pénzügyieszköz-típusokat is.

Az egységköltség-számítási módszertan kialakítása és alkalmazási lehetőségei

A 2014-2020-as programozási időszakban az Európai Bizottság kiemelt szerepet szán az egyszerűsített elszámolási módoknak, mely elszámolási eszközök alkalmazásával jelentősen csökkenthetők a program-végrehajtási intézményrendszer adminisztrációs terhei. A 1304/2013-as ESZA rendelet 14. cikkének 4. pontja kötelezővé teszi az egyszerűsített elszámolási módok alkalmazását azon Európai Szociális Alapból finanszírozott projektek esetében, ahol a közösségi hozzájárulás mértéke nem haladja meg az 50.000 €-t (megközelítőleg 15 millió Ft). A lehetséges elszámolási módok: az egységköltség alapú elszámolás, az átalány és a lump sum.

A Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium Értékelési és Elemzési Osztályának megbízásából a Budapest Szakpolitika Elemző Intézet készítette el az „Egységköltség-számítási módszertan kialakítása és alkalmazási lehetőségei” című tanulmányt 2014 májusában. Az anyag részletesen bemutatja az egységköltség-számítás alkalmazási lehetőségét, a támogatott képzések jellegzetességeit, a képzési támogatás rendszerét és a képzések költségeinek teljes körét. Mindezek alapján javaslatot tesz az egységköltség-számítási módszertan kialakítására és a módszertan végrehajtásának intézményi feltételeire is.

Közép-Magyarország: fejlesztési igények és a kohéziós politika eszköztára

A 2014-2020-as uniós költségvetési időszak forrásfelhasználását szabályozó rendelettervezetek alapján a Közép-Magyarország régió támogathatósági feltételei a jelenlegi időszakhoz képest jelentősen változni fognak.

A 2014-2020-as programozási időszak formálódó jogszabálytervezetei alapján a KMR 2014-től támogathatóság szempontjából a legfejlettebb európai régiók csoportjába fog tartozni. Ez mind a rendelkezésre álló források nagyságát, mind a forrásfelhasználás legfontosabb szabályait meghatározza majd. Az tervezetek jogosultsági szabályai és forrásallokációs mechanizmusai alapján 2014 után Közép-Magyarországon a Strukturális Alapok keretében elérhető források nagysága a jelenlegi időszakhoz képest lényegesen csökkenni fog. A forráscsökkenés elsősorban az ERFA-ból finanszírozható tevékenységeket fogja érinteni. Emellett a rendelkezésre álló források jelentős részét koncentráltabban, néhány előre definiált, az EU 2020 stratégiával összhangban álló tematikus célkitűzés mentén lehet majd felhasználni.

Elemzésünkben a Közép-Magyarország régió különböző térségeiben felmerülő fejlesztési igények, illetve a 2007-2013-as időszak forrásfelhasználásáról szerzett tapasztalatok alapján tekintjük át a változások várható hatásait. Ezen túlmenően néhány olyan javaslatot fogalmazunk meg, amelyek a fentiek figyelembe vételével segíthetik a régió eredményes felkészülését a következő időszakra.

A magyarországi európai uniós források felhasználásának és hatásainak elemzése

A magyarországi európai uniós források felhasználásának és hatásainak elemzése a 2007-2013-as programozási időszak vonatkozásában - beavatkozási terület szintű szakmai elemzések.

A 10 fő feletti KKV-k támogatási jellemzői és létszámalakulása (2007-2013)

A jól működő vállalkozások a gazdaság eredményes működésének fontos pillérét jelentik, ezért a 2007-2013-as fejlesztési ciklusban jelentős támogatási forrásokra pályázhattak Magyarországon a vállalkozók. A vállalati támogatások eredményei közül jelen kiadványban azt vizsgáltuk meg, hogy hogyan alakult a támogatást elnyert vállalkozásokban az ott dolgozók létszáma.

A magyarországi vállalkozások között jellegzetes csoportot alkotnak a közszektoron kívüli, 10-250 főt alkalmazó, önállóan működő hazai vállalkozások, a 10 fő feletti KKV-k. 2013-ban 22 276 vállalkozás tartozott ebbe a csoportba és éves átlagban 575 ezer alkalmazottat foglalkoztattak, ami az összes, 10 fő feletti vállalkozásokban alkalmazottak 34%-a. Elemzésünkben különböző szempontokból vizsgáltuk a vállalatcsoporton belüli támogatásokat (megoszlás nemzetgazdasági ágak szerint, területi szempontok alapján) annak érdekében, hogy minél megalapozottabb következtetésekre juthassunk az elemzés fókuszában levő problémakör, a támogatott 10 fő feletti KKV-k létszámalakulása tekintetében.

Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye

A 2007-2013-as ciklusban az Európai Unió Strukturális Alapok (ERFA és ESzA) és a Kohéziós Alap összesen 338,6 Mrd Eur forrást biztosítottak a tagállami fejlesztések megvalósítására.

Kiadványunkban a tagállamok forrás-felhasználási teljesítményét hasonlítjuk össze 2010 és 2014 között. Az elemzésben bemutatjuk, hogy az uniós tagállamok csoportjai között hogyan oszlanak meg a támogatási források, valamint hogy hogyan alakult a forrás-abszorpció a fejlesztési alaponként és az országcsoportokban.

A Kohéziós Politika keretében megvalósított fejlesztések költségvetési hatása

Az elemzésben a 2007-2013 közt eltelt hét év Európai Unió által társfinanszírozott, az ÚMFT/ÚSZT keretében megvalósított fejlesztések közvetlen költségvetési hatását kíséreltük meg kimutatni.

Az elemzés fogalmi rendszerében az Európai Unió által támogatott fejlesztések közvetlen költségvetési hatása alatt a közösségi pénzekből támogatott fejlesztések megvalósításához köthető adó- és járulékvonzatot értjük, amit csökkentettünk a Magyar államnak közvetlenül a fejlesztések megvalósításához hozzátett ún. hazai társfinanszírozásával. A vizsgált időszakban az uniós társfinanszírozású fejlesztések közvetlen költségvetési többletbevételeinek becsült értéke 1180 Mrd Ft.

A közvetlen költségvetési hatás legnagyobb része a profitcéllal működő kedvezményezettektől származott. A gazdasági tevékenységek közül az építőipar részaránya kiemelkedő: az építőiparhoz köthető a közvetlen költségvetési hatás megközelítőleg 40%-a.

Területi forrásallokációs vizsgálatok

Jelen vizsgálat fókuszában az 2007 és 2013 közötti Nemzeti Stratégiai Referenciakeret forrásainak felhasználása nyomán kirajzolódó területi mintázat áll.

A 2007 és 2013 közötti periódust felölelő NSRK átfogó célja a foglalkoztatás bővítése és a tartós növekedés elősegítése, melyek elérését az operatív programok – részben területileg differenciált - specifikus részcélok megvalósításán keresztül szolgálják. A célokhoz kapcsolódóan kiemelt témaként jelenik meg a területfejlesztés, valamint a horizontális szempontként is nevesített területi kohézió erősítése. A célok teljesülését hét regionális és nyolc ágazati operatív program szolgálja. Elemzésünk célja az volt, hogy az időszak eddigi tapasztalatai alapján képet formáljunk az uniós fejlesztéspolitika területi egyenlőtlenségek mérséklésére tett törekvéseinek eredményeiről, elsősorban a térségek társadalmi-gazdasági fejlettsége és forráshoz jutási képessége közti kapcsolatra, valamint a hátrányos helyzetű kistérségek felzárkóztatását szolgáló, területileg célzott támogatási konstrukciók hatékonyságára fókuszálva.

Data Envelopment Analysis módszertan alkalmazási lehetőségei a 2007-2013-as időszaki NSRK-támogatási intézményrendszere hatékonyságának vizsgálatában

Szervezeti egységek egymás közötti relatív hatékonyságának megállapításához nyújt segítséget a Data Envelopment Analysis (azaz roviden DEA-t) elnevezésű csoportosító eljárás.

Az alábbiakban a módszer leírása érhető el, valamint példajelleggel egy rövid elemzés a közreműködő szervezetek működésének összehasonlításáról, melyet a módszerrel - pilot-jelleggel – vizsgált a szerző.

Területi elemzések (NFT)

A Nemzeti Fejlesztési Terv egyik fő célja a területi különbségek enyhítése. Az alábbiakban a fejlesztések területi hatásairól készült elemzéseket olvashat.

Az elemzéseket a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Stratégiai és Értékelési Főosztályának megbízásából Csite András (HBF Hungarikum) és Német Nándor (MTA-KTI) készítették 2008 áprilisában.

Tanulmány államilag támogatott finanszírozási program indítására megújuló energia beruházásokhoz

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2011. májusban beszerzési eljárás keretében kiválasztotta és megbízta a RAIFFEISEN-EQUINOX Konzorciumot, hogy a pénzügyi programok kialakításához a piaci hiányosságok, elégtelenségek feltárása érdekében készítsen felmérést az egyes finanszírozási piacokon (hitel, garancia, tőke) megtalálható, piaci alapon működtetett, valamint államilag támogatott pénzügyi konstrukciókról, a finanszírozási tapasztalatokról, a finanszírozási döntést befolyásoló tényezőkről, a külső forrásbevonást igénylők finanszírozási keresletének alakulásáról, valamint az ebből következő, hatékony KEOP forráskihelyezés lehetséges koncepciójáról. A tanulmány a projekt két fázisának – a helyzetelemzésnek és a koncepcióalkotásnak – eredményeit tartalmazza.

Az NFÜ a tanulmányban megfogalmazottakon túli, egyéb alternatívák megvizsgálását követően dönt a pénzügyi konstrukció formáját, részletes paramétereit, továbbá az intézményi struktúrát illetően.