Átláthatóság
Ismerje meg az ellenőrzésben résztvevő intézményeket
Átláthatósági bejelentések
Anonim összeférhetetlenség bejelentő felület
Közérdekű bejelentések - Antilop
Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság (BEII)
Magyarország elkötelezett a korrupció elleni küzdelem, valamint az uniós források átlátható és szabályszerű felhasználása mellett. Az audit- és ellenőrzési mechanizmusok további megerősítése részeként az uniós forrásfelhasználásért felelős intézményrendszer keretén belül felállításra került a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság.
Az Igazgatóság főbb feladatai:
- az uniós támogatásokat felhasználó programok végrehajtásában és felhasználásában tevékenykedők összeférhetetlenségi- és érdekeltségi nyilatkozatainak ellenőrzése
- az összeférhetetlenségi helyzetek elkerülésével kapcsolatos tudatosság növelése
- a lehetséges összeférhetetlenségi helyzetek azonosítása és ennek keretében kockázatelemzések készítése
- az összeférhetetlenséggel kapcsolatos anonim bejelentő felületet működtetése 2022. november 15. napjától, amelyen az uniós források felhasználásával kapcsolatban összeférhetetlenséget lehet bejelenteni gyorsan és egyszerűen.
- az összeférhetetlenségi bejelentő felületen érkezett bejelentések kivizsgálása
- az uniós források szabályszerű felhasználása érdekében együttműködik a büntetőeljárásban részt vevő szervekkel.
Tájékoztató a csalás és a korrupció elleni küzdelemről
Az európai uniós források felhasználásáért felelős Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium a fejlesztéspolitikai feladatok végrehajtásával foglalkozó intézményrendszer szereplőivel (továbbiakban: fejlesztéspolitikai intézményrendszer) együttműködve megalkotta azokat a csalás elleni intézkedéseket, amelyek elrettentő erővel bírnak a hazai és az európai uniós forrásokkal történő szándékos visszaélésekkel szemben, ugyanis alkalmazásukkal következetesen megelőzhetővé és kiszűrhetővé válnak az ilyen irányú tevékenységek.
A magyarországi fejlesztéspolitikai intézményrendszer határozottan fellép a korrupció minden formája ellen, ugyanis a csalás elleni küzdelem nem képezheti mérlegelés tárgyát. Célja továbbra is a közpénzekkel való felelős gazdálkodás betartatása, az adófizetők pénzének megóvása és egyben a hazai és európai uniós pénzügyi érdekek védelme. A csalás és korrupció elleni intézkedések minden esetben a közérdek védelme, a transzparencia, az elszámoltathatóság, a költségvetési hitelesség érdekében történnek.
Csalás elleni intézkedések:
- A fejlesztéspolitikai intézményrendszer megteremtette a visszaélések megelőzésre, felderítésre, a jogosulatlanul kifizetett összegek visszaszerzésére és a szankciók alkalmazására vonatkozó jogi hátteret, amely hatékonyan hozzájárul a csalás és a korrupcióval szembeni védőháló kiépítéséhez és folyamatos megtartásához
- A megfelelő jogszabályi háttér segítségével a fejlesztéspolitikai intézményrendszer napi működésében megjelennek a csalás és a korrupció elleni munkafolyamatok, amelyeket rendszeres kockázatelemzési és kockázatkezelési eljárások segítségével végez.
- A csalás és korrupció elleni küzdelem a fejlesztéspolitikai intézményrendszer valamennyi szintjén megvalósul, valamennyi vezető és munkatárs részt vesz benne, hiszen munkájuk során a hivatali szervezeteik tevékenységére vonatkozó szabályoknak, a meghatározott célkitűzéseknek, értékeknek, etikai normáknak megfelelő előírások szerint járnak el.
- A fejlesztéspolitikai intézményrendszer valamennyi munkatársa irányában elvárás, hogy elkötelezetten lépjen fel a szándékos visszaélésekkel szemben, azonosuljon a hazai és az uniós pénzügyi érdekvédelemre vonatkozó értékrenddel, elvárásokkal.
Az intézményrendszer munkatársai:
- Munkájukat az intézményrendszer céljainak megfelelő működési szabályok, etikai normák szerint végzik.
- A pályázók kiválasztása, a projekt végrehajtása, hitelesítése, továbbá a költségek igazolása, kifizetése, valamint a saját beszerzések eljárási szakaszaiban is elemzik és kiszűrik a csaláskockázatokat.
- Az intézményrendszer szereplői vállalják a csalás- és kockázatelemzést támogató informatikai eszközök, valamint az Európai Bizottság által kialakított Arachne és EDES rendszerek alkalmazását a kiemelt kockázatok, a kockázatos projektek és kedvezményezettek azonosításához.
- A csalás és a korrupció elleni tevékenység eredményességének javítása céljából a fejlesztéspolitikai intézményrendszer szereplői és a nyomozó hatóságok együttműködnek, adatszolgáltatással segítik egymás munkáját.
- Megerősített bejelentő- és bejelentővédelmi rendszer működik a csalás és a korrupció visszaszorítására. Az internetes közérdekű bejelentő oldal (www.anti-lop.hu) lehetőséget nyújt a bejelentések nyomán tett intézkedések nyomonkövetésére is.
- Emellett a fejlesztéspolitikai intézményrendszer működésével összefüggő visszaélések, szabálytalanságok, kockázatok bejelentésére is van lehetőség az integritásirányítási rendszeren keresztül.
- A csalás elleni tudatosság erősítése érdekében összehangolt képzési, továbbképzési rendszer működik, a munkatársak csalás-megelőzéssel, -felderítéssel, a jelentési kötelezettséggel és a jogosulatlanul kifizetett összegek visszafizettetése, szankcionálása témakörökben sajátítanak el ismereteket.
- A csalás és korrupció megelőzés keretében szankciókat alkalmaznak az uniós és hazai forrásokkal való szándékos visszaéléstől való elrettentésre.
Mindezen törekvések és intézkedések hozzájárulnak ahhoz, hogy a Magyarország számára rendelkezésre álló hazai és uniós források gyorsan, szabályosan és eredményesen kerüljenek felhasználásra, a gazdasági növekedés érdekében.
Kapcsolódó dokumentumok
A Vidékfejlesztési Program esetén a 2014-2020-as időszakra vonatkozó, a kifizető ügynökség által hozott, a szabálytalanság megtörténtét megállapító jogerős döntésekről szóló adatok az alábbi linken érhetőek el:
Kategóriák