Leírás

Galambok község Zala megyében, a Zalai-dombság DK-i részén, Nagykanizsától 10 km-re, Zalakaros fürdőváros szomszédságában, a 7-es főút mellett található. Nevét a népi emlékezet vagy fantáziája szerint a galambokról kapta. A község területe régóta lakott hely. 1238-ban, mint Somogy megyei községet említették. A község lélekszáma 1785-ben 760, 1890-ben 2018, 1970-ben 1390, 2005 februárjában 1252 fő volt. A lakosság többsége római katolikus, de sokan vannak a reformátusvallást követők is. A község első iskolája a 18. század első felében létesült. A század végén már mind a két felekezet önálló iskolával rendelkezett. Az 1948-as államosítás után jött létre az egységes általános iskola. A jelenlegi iskolakomplexum 1962 és 1992 között épült. A településre jellemző gazdasági tevékenység a mezőgazdálkodás. A 20. században a tanácsok megalakulásáig Galambok község körjegyzőségi székhely, 1950 és 1969 között önálló tanácsú község, 1969 és 1977 között Zalaszentjakab, Csapi, Zalaújlak községekkel alkotott közös tanácsot. 1977-től 1990-ig Zalakaros társközsége, majd ismét önálló és körjegyzőségi székhely. 2013. január 1 napjától a Galamboki Közös Önkormányzati Hivatal székhely települése. Ellátja Galambok, Zalaszentjakab, Sand, Pat települések hatósági, önkormányzati feladatait. Zala megyei aprófalvas településszerkezetéből adódóan a 4 település összlakossága 2334 fő, melyből a legnagyobb lakosságszámú – 1330 fővel rendelkező település – Galambok. Galambok Község Önkormányzata az 1997.évi XXXI. törvény 15.§. (2) bekezdése alapján a személyes gondoskodás keretében gyermekjóléti szolgáltatást, valamint az Sztv. 64.§ szerint Családsegítés szolgáltatást tart fenn és működtet. E szolgáltatások ellátását a Galamboki Közös Önkormányzati Hivatalhoz tartozó további települések – Zalaszentjakab, Pat és Sand - számára is biztosítja, illetve lehetővé teszi annak igénybevételét. Az önkormányzat a 2016. évben kibővül illetékességi területen ellátott szociális étkeztetés, valamint a 2016. január 1. napjával létrejött családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás feladatellátásához kívánjuk a beszerzésre kerülő gépjárművet használni. Az egyes szolgáltatásokat az alábbiak szerint látjuk el: CSALÁD - ÉS GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLAT A szolgáltató székhelye: 8754 Galambok, Ady Endre út 2. Működési engedély bejegyzés azonosító: 1SZEMK//22891 Határozat száma: ZAC/100/78-10/2016 Határozat kelte: 2016 április 14. Ágazati azonosító: S0222504 Működési terület: Galambok, Zalaszentjakab, Sand, Pat települések közigazgatási területe Telephelyei: 8827 Zalaszentjakab, Petőfi u. 33. 8825 Pat, Fő u. 55. 8824 Sand, Kanizsai u. 37. A TELEPÜLÉSEK BEMUTATÁSA A székhely település: GALAMBOK község Zala megyében a Zalai-dombság DK-i részén, Nagykanizsától 15 km-re, Zalakaros fürdőváros tőszomszédságában, a 7-es főút mellett található. Fekvését a keletről és délről elterülő róna, valamint a nyugati magas dombok teszik festőivé. A község határában ligetes erdők között található Dél-Zala egyik legszebb tava, mely a horgászni vágyók egyik kedvelt helye. Környékén a védelem alatt álló ciklámen is honos. A település a népi emlékezet vagy fantázia szerint a galambokról kapta nevét. A sok apró, fehérre meszelt ház a faluhoz közelítő idegennek úgy tűnt, mint fehér galamb a mezőségben. Vannak olyan feltételezések miszerint a falu neve szláv eredetű. A község területe régóta lakott hely. Már a bronzkor elején magaslati, erődített település a rómaiak, gótok, longobárdok és a kelták idejében is virágzó hely volt. Községünket először írott szövegben hitelt érdemlően 1238-ban említették, a tatárjárás idején mikor Kádán vezér hadai pusztítottak a vidéken. A lakosság nagy többsége római katolikus, reformátusvallás követői kisebb létszámban élnek itt. A község első iskolája a 18. század első felében létesült. A század végén már mind a két felekezet iskolával rendelkezett. Az 1948-as államosítás után jött létre az egységes általános iskola. A mai iskolakomplexum 1962 és 1992 között épült. 1962-től napközi otthonos óvoda is működik. A községre jellemző gazdasági tevékenység a mezőgazdálkodás. A dombok hajlatán évszázadok óta gyümölcstermesztés folyik. Őshonos a szelídgesztenye. A mezőgazdaság fő terménye a kukorica, burgonya. Napjainkban is több vállalkozás működik a községben, melyek több helyi lakosnak is tudnak munkát biztosítani. A környező településeken és városokban – Nagykanizsán, Zalakaroson, Zalaegerszegen - is sokan dolgoznak. Galambok közlekedési szempontból ideálisnak mondható a munkahelyek miatt ingázni kénytelen lakosság szempontjából. Az autóbusszal való közlekedés a több műszakban dolgozók számára is jó megoldás, hiszen a településen átmegy a Zalakarosra, Keszthelyre, Budapestre, Zalakomárba, Veszprémbe Zalaegerszegre stb. menő szinte összes buszjárat, de az ezekről a helyekről, Nagykanizsa felé érkező járatok is keresztülmennek a településen, tehát Nagykanizsa is könnyen elérhető. 1989-ben üdülőhellyé nyilvánították. Idegenforgalma jelentős. Az 1989-ben megnyílt CASTRUM camping és a 2002-ben átadott termálfürdő a vendéglátás lehetőségeit tovább bővítette. (HEP Galambok 2015) Közös Önkormányzathoz tartozó települések bemutatása: ZALASZENTJAKAB Zala megye délnyugati részén, Galambok és Miháld községek között fekvő település. Legközelebbi nagyobb város Nagykanizsa, ahova a községet átszelő vasútvonalon, vagy Galambok községen keresztül átszállással, a 7. számú főúton lehet eljutni. A település első írásos emléke 1329-re esik, Zenthjakab formában, A bibliai apostol nevére utal, a későbbi „Zala” előtag a megyéhez tartozást mutatja. A település környezeti, természeti adottságai hol kedvezően, hol rombolóan alakították a falu életét, történeti fejlődése, története hasonlít a környező, hasonló adottságú településekhez- Szentjakabi, Répási, Chenel, Sárkány, Inkey. Temploma vélhetően már a 14. században lehetett, de csak romjai maradtak fenn. Az ú templom Jézus szívére szentelt. A megélhetést már a 15. századtól a mezőgazdaság biztosította, elsősorban szántók, rétek jelentősek, de megjelenik a szőlő, dohány, kukorica kereskedelme is. Az erdőirtásból származó fákat a fűrésztelepen dolgozták fel, amely a vasútállomás közelében volt. Ez már a 19. század „iparosabb” korszakának jellemzője. A vasút jelenléte a falu fejlődésére kedvező hatást gyakorolt. A településen kis számban iparosok is működtek. A település döntően mezőgazdasági jellegű, ezt erősíti meg egy 19. századból maradt pecsét, amelyen kasza, cséphadaró, ekevas található. A község címerén lévő ezüstpólya a Zala folyó nevére utal, de ez jelképezi a falut átszelő patakot és vasutat is. (HEP Zalaszentjakab 2015) SAND település természeti értékeit szántóterület, rét, erdő adja. A község első írásos említésére 1372-ből van adatunk Sond alakban. A település előtte is létezett, tudomásunk van róla, hogy a kora középkorban avar település volt. A falu a középkorban királyok birtoka volt, többször cserélt gazdát. A török hódoltság korában – más zalai falvakhoz hasonlóan – elnéptelenedett, kápolnáját lerombolták. Jók voltak a szántóföldjei, gazdag volt a település állatállománya, híres volt a méhészetük.  Nevezetes lett a szőlőhegy és a bor. A lakosság növekedése miatt sor került földszerzésre erdőirtással. 1773-ban már 44 család élt Sandon. 1806-ban felépítették a ma is álló evangélikus templomot, mely község műemléke és büszkesége. Iskolák működtek a községben, az analfabéták száma jelentősen csökkent. 1930-ban katolikus kápolnát építettek. 1970-es évek közepén megszűnt a tanítás a gyermeklétszám csökkenése miatt, jelenleg  nincs iskola. A szomszédos településen (Miháldon) van óvoda és általános iskola. A felső tagozatos általános iskolás tanulók Nagykanizsára járnak iskolába. Heti két alkalommal háziorvosi rendelés van, egyéb egészségügyi ellátást (fogorvos, szakrendelések) Nagykanizsán és Zalakaroson kap a falu lakossága. Postahivatal működik. Evangélikus és római katolikus vallású emberek élnek, mindkét felekezet temploma megtalálható a településen. (HEP Sand 2015) PAT község Nagykanizsától 25 km-re elhelyezkedő, kicsi zsáktelepülés. A rendszerváltás óta végbement fejlesztéseket, melyeket sikerült megvalósítani, tervszerűvé és rangsorba szedve szükséges tovább folytatni. Olyan életteret kialakítani, hogy községünk népességszáma tovább ne csökkenjen, falunk életképes maradjon. Az önkormányzat működése továbbra is állami normatívákból és a helyi adókból kerül finanszírozásra. a fejlesztési lehetőségeket ezeknek a bevételi forrásoknak a nagysága határozza meg. Az eltelt 16 esztendőben községünk folyamatosan fejlődött. Akár az infrastrukturális emelem ki, akár egy-egy beruházást. A fenntartható fejlődést meg kell valósítani, oly módon, hogy meg kell keresni a lehetőségeinknek legjobban megfelelő fejlesztési irányokat. Pat községnek nagymértékben meghatározta fejlődési lehetőségeit a határ mentiség és a zsáktelepülés volta. Az üzemek, melyek megélhetést biztosítottak volna, folyamatosan leépültek, megszűntek, ezáltal népességmegtartó erő csökkent. a mezőgazdaság háttérbe szorulásával arányosan csökkent településünk népesség megtartó ereje. Településünk kiemelt nevezetessége a temploma. Pat a Dunántúli dombság nagytáj része, átmenet a Zalai és a Somogyi dombság között. A területre jellemző az É-D-i szabdaltság, így község alapvetően Észak- Déli irányultságú. Földrajzi elhelyezkedéséből hátránya, hogy 5 km-es bekötő úttal lehet megközelíteni és a zsáktelepülés volta. Előnye, hogy olyan dombokon terül el, melyeket lakni és művelni lehet. Előny továbbá, hogy hatalmas zöldfelület és erdő veszi körül. (HEP PAT 2015) A SZOLGÁLTATÁS CÉLJA, FELADATA, ALAPELVEI: Az ember bizonyos életszakaszokban és élethelyzetekben feltétlenül mások segítségére szorul. Lehetőség szerint természetes támaszai segítik, de ez nem minden esetben elégséges, illetve több esetben hiányzik. Ezekben, az esetekben szüksége van a szociális és/vagy gyermekvédelmi szolgáltató intézmény által nyújtott ellátásokra. A szakmai program megvalósításával a szociális munka etikai normáinak és az európai normáknak megfelelő, a lakossági igényekhez legjobban igazodó szolgáltatások jönnek létre. Az egyes szolgáltatások biztosítása során a feltétel nélküli elfogadás, az empátia és a hitelesség a segítő kapcsolat létrejöttének alapja. Az ellátást igénybe vevő egészségi állapotának és/vagy szociális helyzetének változása esetén az szolgáltató biztosítja az átjárhatóságot az egyes szolgáltatások között. A szolgáltatások szükség szerint egymásra épülnek. Az intézmény komplex ellátást biztosít az igénylők számára. Hatékony és eredményes alapellátás esetén egyre többen és egyre többet tudnak meg az igénybe vehető szolgáltatásokról. A jó minőségű és széleskörű ellátás következtében intézményünk vonzóbbá, választhatóvá válik, az itt élők számára. A szolgáltatás/ok igénybevétele által javul a településen élők életminősége, biztonságérzete, ellátottsága. A szolgálat az Szt.115/A. § (1) c) pontja szerint a családsegítést térítésmentesen biztosítja. Családsegítés a gyermekjóléti szolgáltatással egy szolgáltató – a család- és gyermekjóléti szolgálat – keretében működik. A család- és gyermekjóléti szolgálat ellátja a családsegítés bekezdés szerinti feladatait, valamint a gyermekjóléti szolgáltatási feladatokat. CSALÁDSEGÍTÉS: A 2016. január 01. napjától hatályos a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (Szt.) 86.§ (1) bekezdés a) pontja szerint a települési önkormányzat köteles biztosítani a családsegítést, ha polgármesteri hivatalt működtet vagy a közös önkormányzati hivatal székhelye a településen van, A családsegítő szolgáltatás fogalma, tartalmi elemei: (Szt. 1993. évi III tv. 64.§)- alapján: Családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás. CÉLCSOPORT: Galambok, Zalaszentjakab, Sand Pat települések teljes lakosságára kiterjedő ellátási forma, az ellátási területen élő szociális és/vagy mentális, egészségügyi problémával küzdő családok, személyek köre. A családok segítése érdekében veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelő jelzőrendszer működik. A jegyző, a járási hivatal, továbbá a szociális, egészségügyi szolgáltató, intézmény, valamint a pártfogói felügyelői és a jogi segítségnyújtói szolgálat jelzi, az egyesületek, az alapítványok, a vallási közösségek és a magánszemélyek jelezhetik a családsegítést nyújtó szolgáltatónak, intézménynek, ha segítségre szoruló családról, személyről szereznek tudomást. A kapott jelzés alapján a családsegítést nyújtó szolgáltató, intézmény feltérképezi az ellátási területen élő szociális és mentálhigiénés problémákkal küzdő családok, személyek körét, és személyesen felkeresve tájékoztatja őket a családsegítés (4) bekezdésben megjelölt céljáról, tartalmáról. A szolgáltató családsegítés keretében biztosítja: a) a szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást, b) az anyagi nehézségekkel küzdők számára a pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz, továbbá a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutás megszervezését, c) a családgondozást, így a családban jelentkező működési zavarok, illetve konfliktusok megoldásának elősegítését, d) a közösségfejlesztő programok szervezését, valamint egyéni és csoportos készségfejlesztést, e) a tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdők, a fogyatékossággal élők, a krónikus betegek, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek, a kábítószer-problémával küzdők, illetve egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére tanácsadás nyújtását, f) a kríziskezelést, valamint a nehéz élethelyzetben élő családokat segítő szolgáltatásokat, g) a szociális- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter által kijelölt településen és fővárosi kerületben működő családsegítést ellátó szolgáltatónak a menedékjogról szóló törvényben meghatározott integrációs szerződésbe foglalt társadalmi beilleszkedés elősegítését, h) a járásszékhely településen működő családsegítést ellátó szolgáltatónak a család szociális helyzetének átfogó vizsgálata alapján igénybe venni javasolt szociális szolgáltatásokat meghatározó, a szolgáltatást nyújtó szolgáltatóra – a jogosultsági feltételek fennállása esetén – kötelező szociális diagnózis készítését azzal, hogy a feladat ellátásába bevonhatja a nem járásszékhely településen működő családsegítést ellátó szolgáltatót. AZ ELLÁTÁS IGÉNYBEVÉTELÉNEK TARTALMA: A családsegítés igénybevétele önkéntes, térítésmentes. Az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője kérelmére történik. A gyermekjóléti alapellátás önkéntes. A gyermek szülője vagy törvényes képviselője abban az esetben kötelezhető az ellátás igénybevételére, ha a jelzőrendszer tagjai jelzéssel élnek a szolgálatnál a gyermek veszélyeztetettségéről, bántalmazásáról, súlyos elhanyagolásáról, vagy más, súlyos veszélyeztető ok fennállásáról, továbbá a gyermek önmaga által előidézett súlyos veszélyeztető magatartásáról. A szolgáltatást igénybe vevők a következő problémákkal fordulhatnak a szolgálathoz: életvitel családi-kapcsolati családon belüli bántalmazás lelki-mentális gyermeknevelési anyagi foglalkoztatással kapcsolatos egészségkárosodás következménye ügyintézéshez segítségkérés információkérés egyéb (pl.: lakhatási, stb.) A településeken a leggyakoribb problémák a következők: információkérés, ügyintézéshez segítségnyújtás, anyagi, életviteli, családi-kapcsolati. AZ ESETKEZELÉSEK JELLEGE: Szociális, mentális: információnyújtás, segítő ügyintézés, beszélgetés, tanácsadás, továbbirányítás. Egészségügyi, orvosi: tanácsadás, életmód tanácsok, javaslatok, egyéb ügyintézés. A szolgálatnál jogi és pszichológiai esetkezelés nem működik. EGYÉB SZOLGÁLTATÓ TEVÉKENYSÉG: szolgáltatások közvetítése, nyújtása dologi javak közvetítése, nyújtása. A SZOLGÁLTATÁS NYÚJTÁSÁNAK ALAPELVEI: Nyitottság elve Önkéntesség elve Személyiségi jogok védelmének elve Egyenlőség elve. A GYERMEKJÓLÉTI ALAPELLÁTÁSOK CÉLJA: Az alapellátás hozzájárul a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének, jólétének, a családban történő nevelésének elősegítéséhez, a veszélyeztetettség megelőzéséhez és a kialakult veszélyeztetettség megszüntetéséhez, valamint a gyermek családjából történő kiemelésének a megelőzéséhez. Az alapellátás hozzájárul a gyermek hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetének feltárásához, és a gyermek szocializációs hátrányának csökkentésével annak leküzdéséhez. Az alapellátás keretében nyújtott személyes gondoskodást a jogosult lakóhelyéhez, tartózkodási helyéhez legközelebb eső ellátást nyújtó személy, vagy intézmény biztosítja. Személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás: az Szt. 56. §-a szerinti személyes gondoskodás, Alapszolgáltatások: az Szt. 57. §-ának (1) bekezdésben meghatározott személyes gondoskodási formák. Szolgáltató: gyermekjóléti, illetve gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet végző személy vagy szervezet, amely nem minősül intézménynek. A 2016.január 01. napjától hatályos gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) 5.§ g) pontja szerint gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység: a gyermekjóléti alapellátás, illetve a gyermekvédelmi szakellátás keretében végzett tevékenység, függetlenül a feladatellátás e törvényben nevesített formájától és módjától; a szolgáltató tevékenység célja a gyermekjólétnek, azaz a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének, személyi, vagyoni és egyéb jogainak biztosítása, A GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLTATÁS olyan, ingyenes a gyermek érdekeit védő speciális személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését. A településeken meghatározóan 18 év alatti lakosságára terjed ki a szolgáltatás, a gyermekek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének, jólétének elősegítésére, a veszélyeztetettség megelőzésére, a kialakult veszélyeztetettség megszűntetésére irányul. CÉLCSOPORTOK: Az élethelyzetükben megrendült családok Az alkalmi munkából élők és a munkanélkülivé válók Az alkohol és egyéb szenvedélybetegségben szenvedők családjai Az alacsony jövedelmű családok, különösen azok, ahol a gyermekek veszélyeztetett helyzetűek Az iskolából rendszeresen hiányzó, illetve kikerülő fiatalok Az elhanyagoltak, bántalmazottak Párkapcsolati problémákkal küzdő szülők Kriminalizálódó fiatalok A GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLTATÁS FELADATA a gyermek testi, lelki egészségének, családban történő nevelésének elősegítése érdekében a) a gyermeki jogokról és a gyermek fejlődését biztosító támogatásokról való tájékoztatás, a támogatásokhoz való hozzájutás segítése, b) a családtervezési, a pszichológiai, a nevelési, az egészségügyi, a mentálhigiénés és a káros szenvedélyek megelőzését célzó tanácsadás vagy az ezekhez való hozzájutás megszervezése, c) a válsághelyzetben lévő várandós anya támogatása, segítése, tanácsokkal való ellátása, valamint szociális szolgáltatásokhoz és gyermekjóléti alapellátásokhoz, különösen a családok átmeneti otthonában igénybe vehető ellátáshoz történő hozzájutásának szervezése, d) a szabadidős programok szervezése, e) a hivatalos ügyek intézésének segítése. A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében: a) veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszer működtetése, a nem állami szervek, valamint magánszemélyek részvételének elősegítése a megelőző rendszerben, a) a veszélyeztetettséget előidéző okok feltárása és ezek megoldására javaslat készítése, b) az a) pontban, valamint a 17. § (1) bekezdésében meghatározott személyekkel és intézményekkel való együttműködés megszervezése, tevékenységük összehangolása, c) tájékoztatás az egészségügyi intézményeknél működő inkubátorokból, illetve abba a gyermek örökbefogadáshoz való hozzájárulás szándékával történő elhelyezés lehetőségéről. A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése érdekében a) a gyermekkel és családjával végzett szociális munkával – családlátogatással - elősegíteni a gyermek problémáinak rendezését, b) a családban jelentkező működési zavarok ellensúlyozását, c) a családi konfliktusok megoldásának elősegítése, különösen a válás, a gyermekelhelyezés és a kapcsolattartás esetében, d) kezdeményezni egyéb gyermekjóléti alapellátások igénybevételét, e) szociális alapszolgáltatások igénybevételét, f) egészségügyi ellátások igénybevételét, g) pedagógiai szakszolgálatok igénybevételét A személyes gondoskodás során a gyermeki és szülői jogok tiszteletben tartásával, azok érvényesülését biztosítva kell eljárni. A gyermeki jogok minél szélesebb körű érvényesülése érdekében a gyermekjóléti, illetve gyermekvédelmi szolgálat gondoskodik arról, hogy a gyermekek számára megismerhető legyen a gyermekjogi képviselő neve, telefonszáma, valamint fogadóóráinak helye és időpontja. A CSALÁD- ÉS GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLAT A család- és gyermekjóléti szolgálat ellátja a Gyvt. 39. § (2)–(4) bekezdése, 40. §-a, valamint az Szt. 64. §-a szerinti feladatokat. A család- és gyermekjóléti szolgálat tájékoztatási feladatai körében szociális és egyéb információs adatokat gyűjt, és tájékoztatja a) a szülőt, illetve – ha azt a gyermek védelme szükségessé teszi önállóan, a törvényes képviselő tudomása nélkül is, fejlettségétől függően – az ítélőképessége birtokában lévő gyermeket mindazon jogokról, támogatásokról és ellátásokról, amelyek összefüggésben állnak a gyermek testi, lelki egészségének biztosításával, családban történő nevelkedésének, vagy a gyermek számára szükséges védelem biztosításának elősegítésével, b) a válsághelyzetben lévő várandós anyát az őt, illetve a magzatot megillető jogokról, támogatásokról és ellátásokról, c) a születendő gyermeke felnevelését nem vállaló, válsághelyzetben lévő várandós anyát a nyílt és a titkos örökbefogadás lehetőségéről, joghatásairól, valamint a nyílt örökbefogadást elősegítő közhasznú szervezetek, illetve a nyílt örökbefogadást elősegítő és a titkos örökbefogadást előkészítő területi gyermekvédelmi szakszolgálatok tevékenységéről és elérhetőségéről, és d) az örökbefogadó szülőt az örökbefogadás után követése körében igénybe vehető szolgáltatásról, és segíti az után követést végző szervezet felkeresését. A család- és gyermekjóléti szolgálat a szociális segítőmunka keretében a) segíti az igénybe vevőket a családban jelentkező működési zavarok ellensúlyozásában, a családban élő gyermek gondozásában, ellátásának megszervezésében, b) az igénybe vevő szükségleteinek kielégítése, problémájának megoldása, céljai elérése érdekében számba veszi és mozgósítja az igénybe vevő saját és környezetében jelentkező erőforrásait, továbbá azokat a szolgáltatásokat, amelyek bevonhatók a célok elérésébe, újabb problémák megelőzésébe, c) koordinálja az esetkezelésben közreműködő szakemberek, valamint a közvetített ellátásban, szolgáltatásban dolgozók együttműködését, d) az eset szerinti aktuális probléma megoldásában érintett összes szakember és a család- és gyermekjóléti központ bevonásával, a közös problémadefiniálás, a vállalt feladatok tisztázása, a segítő folyamat együttes megtervezése érdekében esetmegbeszélést, illetve – az előbbiek mellett – a család problémában, illetve a megoldásában érintett tagjainak, a lehetséges támaszt jelentő személyeknek, továbbá korától, érettségétől függően az érintett gyermeknek a részvételével esetkonferenciát szervez, e) a szolgáltatást igénybe vevő személy, család, illetve gyermek és szülő (törvényes képviselő) közreműködésével szükség szerint, de legalább hathavonta értékeli az esetkezelés eredményességét, és f) közreműködik a válsághelyzetben lévő várandós anya problémáinak rendezésében. (2) A szociális segítőmunka során valamennyi család esetében legalább havi három személyes találkozást kell megszervezni és dokumentálni. A család- és gyermekjóléti szolgálat az ellátásokhoz, szolgáltatásokhoz való hozzájutás érdekében a) folyamatosan figyelemmel kíséri az érintett személyt, illetve családot veszélyeztető körülményeket és a veszélyeztetett személy, illetve család szolgáltatások és ellátások iránti szükségleteit, b) a más személy, illetve szervezet által nyújtott szolgáltatások, ellátások közvetítése érdekében együttműködik a területén található szolgáltatókkal, segítséget nyújt a szolgáltatások, ellátások igénylésében, c) a válsághelyzetben lévő várandós anyát segíti a támogatásokhoz, ellátásokhoz, szükség esetén a családok átmeneti otthonában igénybe vehető ellátáshoz való hozzájutásban, és d) segíti a gyermeket, illetve a családját az átmeneti gondozáshoz való hozzájutásban, az átmeneti gondozást szükségessé tevő okok megszüntetésében, illetve elősegíti a gyermek mielőbbi hazakerülését. A család- és gyermekjóléti szolgálat a családban jelentkező nevelési problémák és hiányosságok káros hatásainak enyhítése céljából a) olyan szabadidős és közösségi programokat szervez, amelyek megszervezése, vagy az azokon való részvétel a rossz szociális helyzetben lévő szülőnek aránytalan nehézséget okozna, és b) kezdeményezi a köznevelési intézményeknél, az ifjúsággal foglalkozó szociális és kulturális intézményeknél, valamint az egyházi és a civil szervezeteknél az a) pont szerinti programok megszervezését.  A hivatalos ügyek intézésében való közreműködés körében a család- és gyermekjóléti szolgálat a) segítséget nyújt a szolgáltatást igénybe vevők ügyeinek hatékony intézéséhez, b) tájékoztatást nyújt az igénybe vehető jogi képviselet lehetőségéről, c) a gyámhivatal, valamint a család- és gyermekjóléti központ felkérésére a gyermekvédelmi nyilvántartás megfelelő adatlapját kitöltve környezettanulmányt készít, és d) a gyámhivatal felkérésére a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Gyer.) 47/A. § (6) bekezdése alapján tájékoztatást nyújt az örökbefogadott gyermek fejlődéséről, körülményeiről és a családba való beilleszkedéséről. Ha a család- és gyermekjóléti szolgálat a család- és gyermekjóléti központ szakmai támogatását igényli, vagy a család- és gyermekjóléti központ feladatkörébe tartozó szolgáltatás, intézkedés szükségessége merül fel, esetmegbeszélést kezdeményez. A gyermeket fenyegető közvetlen és súlyos veszély esetén a család- és gyermekjóléti szolgálat haladéktalanul, a család- és gyermekjóléti központ értesítése mellett, közvetlenül tesz javaslatot a hatóság intézkedésére. VESZÉLYEZTETETTSÉGET ÉSZLELŐ ÉS JELZŐ RENDSZER: A Gyvt. 17. §-a és az Szt. 64. § (2) bekezdése szerinti, a gyermek veszélyeztetettségét, illetve a család, a személy krízishelyzetét észlelő rendszer (a továbbiakban: jelzőrendszer 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet 15. § (7) bekezdés szerint) működtetése körében a család- és gyermekjóléti szolgálat a) figyelemmel kíséri a településen élő családok, gyermekek, személyek életkörülményeit, szociális helyzetét, gyermekjóléti és szociális ellátások, szolgáltatások iránti szükségletét, gyermekvédelmi vagy egyéb hatósági beavatkozást igénylő helyzetét, b) a jelzésre köteles szervezeteket felhívja jelzési kötelezettségük írásban – krízishelyzet esetén utólagosan – történő teljesítésére, veszélyeztetettség, illetve krízishelyzet észlelése esetén az arról való tájékoztatásra, c) tájékoztatja a jelzőrendszerben részt vevő további szervezeteket és az ellátási területén élő személyeket a veszélyeztetettség jelzésének lehetőségéről, d) fogadja a beérkezett jelzéseket, felkeresi az érintett személyt, illetve családot, és a szolgáltatásairól tájékoztatást ad, e) a probléma jellegéhez, a veszélyeztetettség mértékéhez, a gyermek, az egyén, a család szükségleteihez igazodó intézkedést tesz a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése, illetve a veszélyeztetettség megszüntetése érdekében, f) veszélyeztetettség esetén kitölti a gyermekvédelmi nyilvántartás vonatkozó adatlapjait, g) az intézkedések tényéről tájékoztatja a jelzést tevőt, feltéve, hogy annak személye ismert, és ezzel nem sérti meg a Gyvt. 17. § (2a) bekezdése szerinti zárt adatkezelés kötelezettségét, h) a beérkezett jelzésekről és az azok alapján megtett intézkedésekről heti rendszerességgel jelentést készít a család- és gyermekjóléti központnak, i) a jelzőrendszeri szereplők együttműködésének koordinálása érdekében esetmegbeszélést szervez, az elhangzottakról feljegyzést készít, j) egy gyermek, egyén vagy család ügyében, a kijelölt járási jelzőrendszeri tanácsadó részvételével, lehetőség szerint az érintetteteket – beleértve az ítélőképessége birtokában lévő gyermeket – és a velük foglalkozó szakembereket is bevonva esetkonferenciát szervez, k) éves szakmai tanácskozást tart és éves jelzőrendszeri intézkedési tervet készít, és l) a kapcsolati erőszak és emberkereskedelem áldozatainak segítése érdekében folyamatos kapcsolatot tart az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálattal. Az esetmegbeszélésre meg kell hívni a) a megelőző pártfogó felügyelőt, ha olyan gyermek ügyét tárgyalják, aki megelőző pártfogás alatt áll, b) a pártfogó felügyelői szolgálatot, ha olyan gyermek ügyét tárgyalják, aki fiatalkorúak pártfogó felügyelete alatt áll, vagy ha a gyermek kockázatértékelése alapján a gyermek bűnmegelőzési szempontú veszélyeztetettsége legalább közepes fokú, c) a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó más személyeket, illetve intézmények képviselőit indokolt esetben, különösen akkor, ha részvételük a gyermekkel kapcsolatos probléma megoldásához szükséges, és d) a járási jelzőrendszeri tanácsadót. AZ INTÉZMÉNYEN BELÜLI ÉS MÁS INTÉZMÉNYEKKEL TÖRTÉNŐ EGYÜTTMŰKÖDÉS MÓDJA A gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében a gyermekjóléti szolgálat veszélyeztetettséget észlelő- és jelzőrendszert működtet. Az észlelő és jelzőrendszer lehetővé teszi a gyermekeket veszélyeztető okok feltárását, valamint az egyes gyermek veszélyeztetésének időbeni felismerését. Az észlelő és jelzőrendszer keretein belül figyelemmel kíséri a településen élő gyermekek életkörülményeit, szociális helyzetét és a szolgáltatások, ellátások iránti igényt. Az innen származó adatokat nyilvántartja és a jogszabályokban rögzített módon, használja fel. Az észlelő és jelzőrendszer tagjaitól érkező jelzéseket fogadja és a veszélyeztetettség mértékéhez, valamint a család szükségleteihez igazodó intézkedéseket tesz. A JELZŐRENDSZER TAGJAI: egészségügyi szolgáltatók (háziorvosok, házi gyermekorvos, védőnők) személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatók, köznevelési intézmények, rendőrség, ügyészség bíróság pártfogó felügyelői szolgálat társadalmi szervezetek, egyház, alapítványok akik kötelesek jelzéssel élni a gyermek veszélyeztetettsége esetén a gyermekjóléti szolgálatnál, továbbá kötelesek hatósági eljárást kezdeményezni a gyermek bántalmazása, súlyos elhanyagolása, vagy egyéb más súlyos veszélyeztető ok fennállása, továbbá a gyermek önmaga által előidézett súlyos veszélyeztető magatartása esetén. Ilyen jelzéssel bármely állampolgár és a gyermek érdekeit képviselő társadalmi szervezet is élhet. A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatások formái, köre, rendszeressége, a gondozási, nevelési, fejlesztési feladatok jellege, tartalma, módja: A Szolgáltató a szolgáltatást ellátások teljesítésével, ellátások közvetítésével, és szervező tevékenységgel biztosítja. A szolgálat munkatársa figyelemmel kíséri a településeken élő gyermekek szociális helyzetét, veszélyeztetettségét, meghallgatja a gyermek panaszát, és annak orvoslása érdekében megteszi a szükséges intézkedéseket. A szolgálat segíti a köznevelési intézmények gyermekvédelmi feladatainak ellátását. A szolgálat az önként segítséget kérő gyermekek és szülők kérésének megismerése után dönt a segítségnyújtás formájáról. Amennyiben elégséges, a szolgálat szolgáltatások közvetítésével segíti a családot, ha ez nem elegendő, alapellátás keretében családsegítést végez, melynek során pontosan meghatározza az elérendő célokat és az eléréséhez szükséges feladatokat, határidőket, felelősöket. Ebbe a folyamatba korának és állapotának megfelelően a családban nevelkedő gyermekek bevonásra kerülnek. Amennyiben a szolgálat a jelzőrendszer bármely tagjától jelzést kap, megvizsgálja a jelzés tartalmát és felkutatja a lehetséges információkat. Szükség esetén, alapellátás formájában kezdődik meg a veszélyeztetettség megszüntetésére irányuló munka. Amennyiben valamelyik fél együttműködési hajlandósága nem kielégítő, vagy a probléma súlyossága indokolja, javaslattétel történik védelembe vételre. AZ ELLÁTÁS IGÉNYBEVÉTELÉNEK MÓDJA: A szolgáltatás igénybevételét kezdeményezheti a kliens, hozzátartozója, vagy az észlelő- és jelzőrendszer bármely tagja. Magánszemély a jelzését megteheti személyesen, telefonon, vagy írásban. A jelzőrendszer tagjai jelzést csak írásban tehetnek. Krízishelyzet esetén telefonos vagy személyes jelzés is lehetséges, de utólagosan kötelező az írásbeli jelzés megtétele. A szolgáltatás igénybevétele önkéntes, kivétel a gyámhatóság által határozatban a családgondozás igénybevételére kötelezettek esetében. Az ellátások igénybevételének módja elsősorban önkéntes alapellátás keretén belül, az ellátást igénylő kérelmére valósul meg. Amennyiben a gyermek védelme az ellátás önkéntes igénybevételével nem biztosított, úgy a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény az ellátás kötelező igénybevételét elrendeli. Az igénybe vett ellátás megkezdésekor a szolgálat gondoskodik a törvényben meghatározott tájékoztatásról, melyről az igénybe vevő írásban nyilatkozik. Hatósági beavatkozás esetén a jogszabály kötelező együttműködést ír elő. Az önkormányzatok tájékoztatják a lakosságot, a gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó szakembernek az adott településen való elérhetőségéről, a szolgáltatás fogadóórájáról, annak helyéről, idejéről, gyakoriságáról. A szolgálat látókörébe bekerülő gyermekekkel és családjaikkal való kapcsolattartás a családgondozás során folyamatos. A családgondozás a személyes kontaktusra helyezve a hangsúlyt a területen végzett munka legjelentősebb része. A családlátogatás alkalmával teljes kép alakul ki az adott család életviteléről, családszerkezetéről, a családtagok egymáshoz való viszonyáról, amely jelentős mértékben hozzájárul a helyzet hiteles értékeléséhez, a probléma hatékonyabb megoldásához. SZOCIÁLIS ÉTKEZTETÉS: A településen a 60 évnél idősebb lakosság aránya évről évre nő. Megszűnőben van a generációk közötti együttélés, ami különösen a különböző családtagoknak az időskorúak gondozásában való részvételét egyre ritkábban teszi lehetővé. Magas az egyszemélyes háztartások aránya. Az egyedül élők aránya az életkorral együtt emelkedik, 60 év feletti egyedül élők aránya a településünkön magas. A szolgáltatás működésének célcsoportjai a nehéz élethelyzetben lévő egyének, különösen az - idősek - szociálisan rászoruló személyek, akik azt önmaguknak, illetve önmaguknak és eltartottjaik részére az ellátást tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani. Lehetőséget biztosít a településen élő fogyatékos személyek, pszichiátriai betegek, hajléktalan személyek vagy szenvedélybetegek részére az étkeztetés igénybevételére, illetve segítséget nyújt a saját lakóhelyükön történő étkezés biztosítására. A szolgáltatás biztosításával elősegíthető a megélhetési problémák enyhítése, az önellátás, független élet elérhetőségének fokozása. A szolgáltatás nyújtásának célja, hogy a település lakosainak igényeihez leginkább alkalmazkodó ellátási struktúrát alakítsunk ki, amelyben stratégiai tervezéssel megalapozzuk a szükséges fejlesztéseket, a hiányzó ellátások biztosítását. Alapvető cél, hogy a meglévő szolgáltatások minőségét megtartsuk, illetve javítsuk. Célunk, olyan szociális szolgáltató rendszer, ahol a szolgáltatások középpontjában az egyén áll. A szolgáltatások által minden szociális szükséglet kerüljön kielégítésre, mely az összehangolt és együttműködésen alapuló munkával tehető eredményesebbé. Az egyik legalapvetőbb- az élethez és az emberi méltósághoz való jogot is érintő- alapszolgáltatás, az étkeztetés esetén a törvény megteremti az önkormányzat felelősségét. Galambok község Önkormányzata az étkeztetés megszervezésével segítséget nyújt a szociálisan rászorulók részére saját otthonukban és lakókörnyezetükben önálló életvitelük fenntartásában, valamint egészségi állapotukból, mentális állapotukból vagy más okból származó problémáik megoldásában. FELADATA: Galambok Önkormányzata a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. alapján étkeztetés keretében napi egyszeri meleg étkeztetésről gondoskodik a szociálisan rászorulóknak, akik azt önmaguk és eltartottjaik részére, átmeneti vagy tartós jelleggel más módon nem képesek biztosítani. Továbbá lehetőséget biztosít a fogyatékos személyek, pszichiátriai betegek, hajléktalan személyek részére a szolgáltatás igénybevételére. Az étel elkészítése és kiadagolása a Önkormányzat konyháján történik. Az étkeztetés a lakosság szükségleteinek megfelelően az étel a.) elvitelének lehetővé tételével b.) lakásra szállításával megoldható. Galambok községben egy fő szociális segítő gondoskodik az étel kiszállításáról. A szociális alapszolgáltatások közös jellemzője, hogy a szolgáltatást igénybe vevő személy, család eredeti lakókörnyezetében maradhat, a különböző okokból előállt hátrányos helyzetben, otthonában is kezelhető, segíthető. A szolgáltatások által biztosítható, hogy az érintett személy vagy család életkörülményei továbbra is az eddig megszokott helyen és módon valósuljanak meg. A külső segítség elsősorban életminőségének megtartására irányul, illetve annak romlását hivatott megakadályozni. Az szolgáltatás biztosításának célja, hogy a kora-, mentális-, egészségügyi vagy fogyatékos állapota, életvezetési nehézségek vagy egyéb szociális ok miatt problémás helyzetben lévő személyt nem intézményi keretek között, hanem saját otthonában vagy lakókörnyezetében hagyva, segíteni önálló vagy önrendelkező életvitele megtartásában. A szolgáltatásokat igénybe vevő személy megfelelő szakemberi segítséggel képes saját élete irányítására, a segítségnyújtás szükséglete szerinti meghatározására, ami az ellátottak megelégedésében nyilvánul meg. A szolgáltatást működési engedély alapján, szakmai programban meghatározottak szerint végezzük. Galambok községben az igénybe vevő ellátottak száma a módosítás időpontjában: 50 fő, Sand községben: 13 fő, Zalaszentjakab községben: 5 fő.

Projekt alapadatai

Beavatkozási kategóriák

Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA)